Ruhatervek...

Bár nem tudok különösebben jól rajzolni, de imádok ruhákat tervezgetni.
Van egy mappám amibe már egy ideje gyűlnek ezek a kis tervek, még nincs olyan sok...de hát szép lassan növekedik a számuk, s ahogy időm engedi egyet-egyet, azért mindig festek-rajzolok.

 Nem is annyira a végeredményt szeretem, hanem magát a folyamatot, ahogy először csak a babák feje van kész, s aztán elkap az ihlet, s valahogy megpróbálom papírra vetni amit a fejembe látok. Sokszor türelmetlen vagyok, mivel gyakran nem az a kép mosolyog vissza a papírról, ami a fejemben él...de ez talán új értelmet ad az egésznek. Kicsit minden ilyen: a művészetek, az élet, sőt még a tudomány is: a legjobb felfedezésekhez néha csak véletlenek kellenek. Félrecsúszott tollvonás, eltévesztett házszám, s talán nagyobb csoda születik, mint, amit eredetileg el is képzeltünk.

Azt hiszem az életben számomra a tervezés és az időbeosztás jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Sokszor tervezek, de nem úgy sül el, sokszor sok mindre kéne idő, de nem jut mindenre...s talán ezekben a ruhákban ott van mélyen, hogy segítenek megtalálni az egyensúlyt ebben. Segítenek megérteni, hogy nem minden tökéletes, s hogy nincs tökéletes, de ezáltal lesz minden éppen úgy jó, és szép, ahogy az van.

in brevi...

Bokodil