Pályaválasztás, motiváció
Ez az tanév igazán nagy kihívás elé állít engem, mert idén fogok érettségizni, illetve a pályaválasztás nagy kérdése előtt állok. Jelenleg úgy gondolom, hogy igazán sok ember átesett már ezen, így hát reménykedem, hogy én is sikeresen fogom leküzdeni az akadályokat. Persze az ember tele van kétségekkel, kérdésekkel, félelemmel...
Mindig jó tanuló voltam jelenleg is 4,8-as átlaggal büszkélkedhetek. Viszont sosem szerettem annyira magát a tanulást, mindig a lelkiismeretem vett rá arra, hogy megcsináljam a feladatokat. 18 éves fejjel értettem meg igazán csak a tudás szépségét, s most kezd majd meghálálódni a sok energia befektetés. A szüleim mindig mondták, amikor kisebb voltam, hogy milyen csodálatos, hogy van lehetőségem tanulni, becsüljem meg. Nos, akkor én nem így láttam ezt, mert sokkal szívesebben mentem volna játszani. De rájöttem, hogy valóban nagyon szerencsés vagyok, hogy lehetőséget kapok arra, hogy tudást szerezzek, mert nagyon nagy kincs. S persze előre könnyű beszélni, mert biztos a jövő évben is lesz olyan, hogy sokkal inkább mennék a barátokkal ide-oda a könyvek felett való görnyedés helyett, de most érzek magamban elég motiváltságot és erőt, hogy tudjam bizony fontos dolog a tanulás. Ez a legjobb befektetés, amit magunkért tehetünk. S, ha nem is vesszük észre, hogy tanulunk, még akkor is azt tesszük: beszélgetés közben, emberek megismerésekor, új helyeken, külföldi országokban. Az élet maga a tanulás. Nem azért tanulunk, hogy éljünk, azért élünk, hogy tanuljunk.
Biztos sokan voltak-vannak vagy lesznek olyan helyzetben, hogy nem tudják igazán eldönteni, hogy mi is érdekli őket igazán, mit szeretnének...a döntés lehetőségét sem egyszerű ám kihasználni, legyen szó pályaválasztásról, vagy lakásvásárlásról, vagy bármilyen élethelyzetről.
Én nagyon sokat bucsálódtam azon, hogy hová tovább. Mindenféle dolgot végig gondoltam magamban ( egyetem, főiskola, OKJ, s mélyebb pontokon azt, hogy egyik sem ). Míg végül az egyetemek böngészgetése közben azt hiszem, megtaláltam az én utamat. Elég ironikus, hogy annyi elmélkedés után semmire nem jutottam, s aztán egy ártatlanul elolvasott szaknak a leírása után minden megvilágosodik. Ha valaki egy hónappal ezelőtt ezt elmeséli nekem valószínűleg kinevettem volna, de tényleg ilyen egyszerűen történt az, hogy kitaláltam mivel is szeretnék foglalkozni. Senki ne aggódjon azon, hogy nem találja meg a helyét, mert megfogja. Legyen türelmes, s bízzon az élet szelében, viszont tudjon nagyon küzdeni érte.
Mindenkinek sok kitartást, örömökben gazdag munkát kívánok! A munka fáradsága adja az igazi motivációt, s akár gondolnánk, akár nem ez éltet, mert ettől oly szép a pihenés...
in brevi...
Bokodil
Mindig jó tanuló voltam jelenleg is 4,8-as átlaggal büszkélkedhetek. Viszont sosem szerettem annyira magát a tanulást, mindig a lelkiismeretem vett rá arra, hogy megcsináljam a feladatokat. 18 éves fejjel értettem meg igazán csak a tudás szépségét, s most kezd majd meghálálódni a sok energia befektetés. A szüleim mindig mondták, amikor kisebb voltam, hogy milyen csodálatos, hogy van lehetőségem tanulni, becsüljem meg. Nos, akkor én nem így láttam ezt, mert sokkal szívesebben mentem volna játszani. De rájöttem, hogy valóban nagyon szerencsés vagyok, hogy lehetőséget kapok arra, hogy tudást szerezzek, mert nagyon nagy kincs. S persze előre könnyű beszélni, mert biztos a jövő évben is lesz olyan, hogy sokkal inkább mennék a barátokkal ide-oda a könyvek felett való görnyedés helyett, de most érzek magamban elég motiváltságot és erőt, hogy tudjam bizony fontos dolog a tanulás. Ez a legjobb befektetés, amit magunkért tehetünk. S, ha nem is vesszük észre, hogy tanulunk, még akkor is azt tesszük: beszélgetés közben, emberek megismerésekor, új helyeken, külföldi országokban. Az élet maga a tanulás. Nem azért tanulunk, hogy éljünk, azért élünk, hogy tanuljunk.
Biztos sokan voltak-vannak vagy lesznek olyan helyzetben, hogy nem tudják igazán eldönteni, hogy mi is érdekli őket igazán, mit szeretnének...a döntés lehetőségét sem egyszerű ám kihasználni, legyen szó pályaválasztásról, vagy lakásvásárlásról, vagy bármilyen élethelyzetről.
Én nagyon sokat bucsálódtam azon, hogy hová tovább. Mindenféle dolgot végig gondoltam magamban ( egyetem, főiskola, OKJ, s mélyebb pontokon azt, hogy egyik sem ). Míg végül az egyetemek böngészgetése közben azt hiszem, megtaláltam az én utamat. Elég ironikus, hogy annyi elmélkedés után semmire nem jutottam, s aztán egy ártatlanul elolvasott szaknak a leírása után minden megvilágosodik. Ha valaki egy hónappal ezelőtt ezt elmeséli nekem valószínűleg kinevettem volna, de tényleg ilyen egyszerűen történt az, hogy kitaláltam mivel is szeretnék foglalkozni. Senki ne aggódjon azon, hogy nem találja meg a helyét, mert megfogja. Legyen türelmes, s bízzon az élet szelében, viszont tudjon nagyon küzdeni érte.
in brevi...
Bokodil
Megjegyzések
Megjegyzés küldése