Könyvek, inspirációk és Párizs

Olvastam a sorokat...s egyre inkább megbizonyosodott bennem, hogy szerelembe estem. Szerelmes lettem egy városba, egy országba. Mert a könyv minden sorában éreztem a hely illatát, láttam a mozgását, a pezsgését, láttam a gyönyörűségét, láttam az ott élő emberek temperamentumát. A szereplők oly annyira hozzám nőttek a történet közben, hogy együtt lélegeztem velük, s a gondolataikkal kezdtem látni már a saját életemet is. S annyira beletudtam helyezkedni a mindennapjaikba, a problémájukba, az örömeikbe, a bánataikba, hogy személyes tragédiaként olvastam az utolsó sorokat, mert ezzel bezárult előttem a történetük.
S melyik regényről is beszélek?
Stephanie Perkins: Anna ​és a francia csók

Elragadó személyiségek, s az életet tükröző, néhol már-már túlságosan megszépítő igazi romantikus regény. Nem egy orosz regény, amely az életet kifordítja, meghökkenti s olvasása közben végig azt kérdezgetjük magunktól, hogy ez hogyan lehetséges, mint pl.: a Dosztojevszkij: Bűn és Bűnhődése, melyet szintén nem rég olvastam, mint kötelező olvasmány. Eleinte durcáskodtam magamban, hogy: ó, milyen kevéske időm, röpke egy hetem van elolvasni egy ilyen hosszú regényt. Olvasása szabályos lelki terrorban, s szenvedésben tartott. De utólag azt mondhatom, hogy teljesen megérte átrágnom rajta magam, mert aztán eljött egy pont, amikor helyre billentette az értékrendem. S ez igen felemelő, ám, épp ezért egy nehéz olvasmánynak mondanám.
Így aztán kikapcsolódásként olvastam  utána az Anna és a francia csók-ot, mert szöges ellentéte volt. Így különbséget sem tudok tenni, hogy melyik regény tetszett jobban...egyszerűen csak különbözőek.
Itt az író folyamatosan fenntartotta az izgalmat, a cselekményt a könyvben, s közben bemutatta Párizst minden lényében. S bár ilyen még nem történt velem, de most először egy könyv hatására hatalmas vágyat érzek ellátogatni egy városba, méghozzá Párizsba. Szeretnék én is a Notre Dame előtt állni, vagy az Eiffel-torony csúcsán pihentetni a pilláimat. Sőt roppant nagy kedvet, s vágyat érzek a francia nyelv megismerésére, esetleg elsajátítására. Így most ezen dolgok felkerültek a jövő nyári bakancslistámra, s igazán remélem, hogy majd teljesülnek. Innen is köszönöm az írónak ezt a csodálatos élményt...
S ajánlom mindenki szíves figyelmébe, aki szereti a romantikus, rózsaszín történteket...
H.Crag

in brevi...

Megjegyzések